Az élethosszig tartó változás támogatója
Itt: Magánéleti coaching
1 márc 2016Az előző (Tervezz! Ne tervezz!) bejegyzéshez kapcsolódik, hogy nemrég részt vettem a pesthidegkúti Ridikül Női Szalon Újratervezzük az életünk! című pódiumbeszélgetésén. Itt az életünk fő területeire irányuló nagyobb váltások, az újratervezések témáját jártuk körül a saját személyes sorsunk alakulásából kiindulva. (Az eseményről részletek a Ridikül Női Szalon Facebook oldalán.) A beszélgetés során érdekes kérdéseket tettek fel a közönség soraiból is. Ezek közül a számomra egyik legizgalmasabb úgy hangzott, hogy mit csináljunk, ha olyasmit szeretnénk elérni, amiért mi magunk valójában nagyon keveset tehetünk, például, ha meg szeretnénk nyerni a lottó ötöst annak érdekében, hogy családunk egy nagy konkrét vágya teljesüljön. A helyszínen nem volt mód konkrét egyéni tanácsadásba belemenni, de én elképzeltem, hogy egy ügyfél tényleg bekopog hozzám ezzel a problémával. Elgondoltam, hogyan kezdenék hozzá, milyen kérdésekkel indítanám a közös munkát. Olvasson tovább »
Itt: Magánéleti coaching
7 jan 2016Tervezz! Új év, új tervek. Új célokat fogalmazunk meg; nagyobbakat és kicsiket, átfogóakat és egyszerűeket. Családi életünkre, háztartásunkra, kapcsolatainkra, munkára, tanulásra, mozgásra és pihenésre. Igyekszünk ütemezni ezeket, határidőket állítunk fel, lebontjuk napi teendőkre. Megkeressük, mik azok a kézzelfogható eredmények, jelek, amelyekről tudni fogjuk, elértük-e a céljainkat.
Ne tervezz! Légy nyitott, kreatív! Hagyd az eseményeket a maguk medrében folyni. Engedd, hogy megtörténjenek veled és körülötted a dolgok. Ne kösd magad előre eltervezett menetrendhez! Fogadd el, amit az élet felkínál! Olvasson tovább »
Itt: Pedagóguscoaching
25 máj 2015Tegnap ezzel a címmel jelent meg egy cikkem a Taní-tani online-on, melynek a VIII. Miskolci Taní-tani Konferencián január 30-án tartott előadásom szolgált alapjául. Egy kis ízelítő belőle: “… a lehető legjobb döntés volt, hogy a szakmai tartalmak felkínálása és az elvárt feladatok fellistázása mellé nemcsak mentorálást, hanem szervezetfejlesztői támogatást is biztosított a projekt. Az intézményi szintű munka igényelte és meghálálta ez a segítséget, hiszen ezzel fejlődött a kollektív önismeret és a más közösségekkel való partneri együttműködés, lendületet kapott az új tevékenységek és mentalitás beépülése, erősödött a vezető szerepe. A jövő pedig eldönti, hogy mennyire sikerült mindezt tartóssá tenni.”
Jó olvasást kívánok!
Másfél éve Nyugat-Európában élő (nem eurokrata, civil egzisztenciáját most teremtő) barátnőm nemrég hazalátogatott. Képzeld, mondta, rájöttem a repülőtéren, ránézésre meg tudom állapítani, ki magyar. Miből, kérdeztem kíváncsian. Aki lehajtott fejjel, görnyedten áll, az magyar, mondta. Tuti, ellenőriztem. Hallgatóztál? Összenevettünk, megöleltük egymást. Boldogok voltunk, hogy találkozunk. Nálunk is vannak szegények meg munkanélküliek, folytatta, de azok nem görnyedtek. Egyenesen állnak és a szemedbe néznek.
Örültem, hogy tanúja voltam annak, hogy így, egyszerűen, tapasztalati úton is, újra meg újra eljuthatunk a félelem nélküli élet igazságához.
Valahai (sajnos, nem Waldorf) pedagógusként, jelenleg segítő szakmában tanárokkal is dolgozó emberként a privát „redukciós technikámat” veszem elő. Egyszer-kétszer már bevált… Beszéljünk elemi dolgokról, induljunk ki az elemi tényekből, élményekből. Induljunk ki magunkból. Abból, ami van. Mit érzel? Ez jó neked? Mi bánt? Tudod, mit jelent, amit mondasz? Érzékeled, milyen hatással van rád, másokra, amit teszel vagy mondasz? Meddig tudsz elmenni? Olvasson tovább »
Szeptember, iskola, hajtás. Minden fronton felpörög az élet, rohangászunk a dolgaink után, szaladunk a gyerekért az iskolába, óvodába, a nagyobbak már otthon vannak, mire hazaérünk. Osztálypénz, szülői értekezlet, rajzlap, szakkör… Vacsora, mosás, hírek, csak a maileket, miért én… Kapkodjunk a fejünket, cikáznak a gondolatok.
Eszünkbe jut ilyenkor, hogy milyen szülők is vagyunk valójában? Elég jól tesszük-e dolgunkat ahhoz, hogy a gyerekeink boldogok, egészségesek, ügyesek legyenek, hogy megállják a helyüket az életben? Hogy most alapozzuk meg, milyen lesz a kapcsolatunk a gyerekünkkel a továbbiakban?
Egyre többet lehet olvasni arról, hogy mindez nem a nevelési stílustól, nem a módszerektől függ. Hogy mitől? Nem is annyira specifikus szülői, mint inkább olyan általános emberi képességeinktől, készségeinktől, amelyek közvetlenül nem is függenek össze a neveléssel, a gyerekeinkkel.
Kulcsszó: a minta. Olvasson tovább »
Itt: Business coaching|Magánéleti coaching|Pedagóguscoaching
11 aug 2011Amikor belegondoltam, milyen bejegyzéssel indítsam útjára coaching-honlapomat, azonnal az a kérdés jutott eszembe, hogy hogyan kerül egymás mellé a pedagógus-, a magánéleti és a business-coaching, hogyan állnak össze ezek a dolgok a fejemben és a munkámban. Ismerőseim közül is többen rákérdeztek, mi köti össze ezeket a területeket azon a nyilvánvaló tényen kívül, hogy bármilyen élet- és szakmai területen akadhatnak coacholnivaló problémák. Olvasson tovább »
Honlapomon három féle coaching szolgáltatásomat mutatom be, emellett blog-bejegyzésekben próbálok azonnal segíteni hasznos és gondolatébresztő tippekkel.